# Egyéni tanulási környezet
A Budapest School feladata, hogy olyan környezetet biztosítson a gyerekeknek, amiben boldogak, felszabadultak, magabiztosak és hatékonyak tudnak lenni. Budapest School családok maguk és önszántukból választják ezt az iskolát, sok időt és energiát áldoznak arra, hogy az iskolában tudjanak tanulni. Ezért az iskola feltételezi, hogy a gyerekek az iskolában akarnak tanulni önszántukból.
Sok oka lehet annak, hogy egy gyerek mégsincs az iskolában. Például
- betegnek, fáradtnak érezheti magát, fizikailag vagy lelkileg kimerült, vagy lehet valamilyen fertőző betegsége;
- családjával tölt értékes, minőségi időt, mert fejlődését ez szolgálja a leginkább;
- előre nem tervezett esemény miatt nem tud az iskolába menni;
- utazik, felfedez, külső helyszínre szervezett tanulási programokon vesz részt;
- versenyszerűen sportol;
- tehetséggondozásban vesz részt;
- egy szakmában, tudományterületen annyira magasszintű tanulási környezetre van már szüksége, hogy azt az iskola nem tudja megadni;
- egy projektjébe úgy belemerül, hogy érdemesnek találja nem az iskolában, fókuszáltan végezni a munkát.
A fenti példák is két jól elkülöníthető kategóriába sorolhatóak. A hiányzásoktól jól elkülöníthetőek azok az esetek, amikor a gyerek, bár nem az iskolában tartozkodik, mégis szervezett, strukturált módon biztosított a fejlődése, tanulása. Ezt az esetet „egyéni tanulási környezetnek" hívja az iskola, mert ezt az időt is tanulásra szánjuk.
Alapelv, hogy a mentornak, gyereknek és szülőnek meg kell állapodni a _egyéni tanulási környezetről. Minden félnek tudnia kell róla, meg kell előre tervezni és nem lehet esetleges. Mindenképpen meg kell különböztetni a hiányzástól.
# Az egyéni tanulási környezet megtervezése
Az egyéni tanulási környezet kialakításához a mentor és a gyerek (esetleg: szülő bevonásával) megtervezi a tanulás célját, várható eredményeit. A terv létrejöttéért a gyerek és a szülő felelős, és minden félnek el kell fogadnia azt.
A megállapodásnak előre rögzítenie kell az egyéni tanulási környezetben töltött napok számát, és ritmusát. Ez lehet például olyan, hogy
- 1 hónapot a tanulóközösség ritmusa szerint tanul a gyerek, egy hónapot egyéni ritmusban;
- minden héten hétfőn és pénteken egyéni ritmusban halad a gyerek a következő 12 hétben;
- vagy más, egymondatos szabállyal leírható ritmusban.
Ha az egyéni tanulási környezetben eltöltött idő a tervek szerint meghaladja a 22 napot vagy 176 órát, akkor a gyerek mentora mellett egy másik mentorszerepben dolgozó tanulásszervezőnek is meg kell ismernie és el kell fogadnia a tervet. 44 nap vagy 352 óra felett három mentornak kell együtt elfogadnia a tervet, egyiküknek egy másik tanulóközösség mentortanárának kell lennie.
A mentortanár és a gyerek tévesen mérheti fel a helyzetet, és előfordulhat, hogy tanulásnak, fejlődésnek látnak valamit, ami nem az. Ezért került a rendszerbe a „külső megfigyelő" kitétel, hogy 20 nap után új tanárt kell bevonni a döntésbe.
A megállapodás megszületése után a gyerek, szülő a megállapodás ,,beadásával" kérelmezi az egyéni tanulási környezet megkezdését, amit az igazgató hagy jóvá. Az igazgató csak a megállapodás formai követelményeit (hossza, hozzájárulások) mérlegeli.
# Egyéni tanulási környezet és a jelenlét
A BPS-modellben az egyéni tanulási környezet annyit jelent, hogy egy gyerek valamennyi időben nem a tanulóközösség többi tagja számára meghirdetett modulokon vesz részt, hanem az iskola tanárai által nem struktúrált tanulási utat jár be.
Ilyen esetekben a gyerek még tartozkódhat az iskola épületében, vagy épp a terv része lehet, hogy nem tartózkodik az iskola épületében. Erre az egyéni tanulási környezet tervének ki kell térnie.
# Jogszabályi háttér
A 2011. évi CXC. törvény [ Köznev. tv. ] 55.§ kimondja
Az igazgató a tanulót kérelmére - kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére - felmentheti - a szakmai képzés kivételével - az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.
A BPS–iskola egyéni tanulási környezet esete megfelel az 55.§-nak azzal a megkötéssel, hogy az igazgató akkor és csak akkor mentheti fel a gyereket a foglalkozásokon való részvétel alól, ha
- megszületett a szülő, gyerek és tanárok által elfogadott megállapodás,
- ami kitér arra, hogy a gyerek (család) mit tesz azért, hogy az egyéni tanulási környezetében folyamatos legyen a fejlődése és hogy erről hogyan ad számot,
- az egyéni tanulási környezetben töltött idő terve nem az összes tanórai foglalkozás alóli felmentésre irányul, mert akkor a szülőnek az Oktatási Hivataltól először egyéni munkarendet kell kérnie.
Ez azt is jelenti, hogy nincs más módja a BPS–iskolában az órák látogatása alóli felmentésnek, csak ha elkészül az egyéni tanulási környezetre vonatkozó megállapodás, azaz a gyerek, tanár és szülő kialakítja az egyéni tanulási környezetet.