# A közösségi lét szabályai

A Budapest School egy közösségi iskola: a gyerekek együtt tanulnak és alkotnak, a tanárok csapatokban dolgoznak, és a szülők is egy elfogadó közösség részének érezhetik magukat. A tagok — a tanárok, a gyerekek, a szülők és az adminisztrátorok — azért csatlakoznak a közösséghez, mert itt szeretnének lenni, és itt érzik magukat boldognak, egészségesnek és hasznosnak. A közösség azért fogad be új tagokat, hogy nagyobb, erősebb közösség lehessen.

# Partnerség

A tanulásszervezők és a családok közös célja, hogy közösségük a gyerekek fejlődését együtt támogassa. A tanulás holisztikus szemlélete révén a gyerekeknek egyszerre kell jó kapcsolatot ápolniuk saját társaikkal, partnerségben lenniük tanáraikkal és meghallaniuk a szülők feléjük irányuló kéréseit. A tanulás célját a gyerekek maguk határozzák meg, azok az értékek, rituálék viszont, melyek a mindennapjaikat meghatározzák, túlmutatnak az egyénen, és a közösség céljait szolgálják oly módon, hogy az az egyes családok életvitelével is összhangban legyen.

Minden tanulóközösségnek feladata ezért, hogy az együttműködésük, a közösségi szabályaik, a házirendjük meghatározásakor a családok véleményét, javaslatait is kikérjék, és úgy hozzanak döntést, hogy az mindenki számára kellően biztonságos és elég jó döntés legyen.

Ez vonatkozhat a mindennapi eszközök használatára, a közlekedésre, az együtt, tanulással eltöltött egyéni és csoportos idő arányaira, a közösen megtartott ünnepekre, jeles napokra, mindazokra a kérdésekre, melyek közösségi döntések, és hatással lehetnek az egyén fejlődésére.

# Alapcsoportok

A Budapest School iskola kisebb tanulóközösségekből fejezetet) áll. Ez a gyerekek és tanárok elsődleges közössége: a gyerekek számára ez az a közösség, akikkel együtt járnak iskolába, együtt alakítják az iskolájukat, a tanárok számára ez az a csapat, akikkel együtt dolgoznak, hogy létrehozzák, fenntartsák és fejlesszék a tanulóközösség gyerekeinek tanulási környezetét.

A tanulás egysége a modul. Egy modul csoportjában a közös érdeklődésű és célú gyerekek tanulnak együtt, mert együtt boldogabban, hatékonyabban el tudják érni a céljukat.

# Saját szabályok

A tanulóközösség és akár egy-egy modul kereteit, szabályait a résztvevők alakítják ki. Pontosabban a tanárok felelőssége és feladata, hogy minden tanár és gyerek számára elfogadható, betartható, releváns és értelmes szabályok legyenek.(Mikroiskola esetén a tanulásszervező tanárok, modulok esetén a szaktanárok és a tanulásszervező tanárok közösen.)

Mind a gyerekek, mind a tanárok javasolhatnak új szabályokat vagy szabályváltoztatást. Minden egyes gyereknek és tanárnak hozzájárulását kell adnia minden javaslathoz, mondván: , , it's good enough for now and safe enough to try", azaz: „elég jónak és biztonságosnak tartom, hogy kipróbáljuk" a szabályokat.

Ebből következik, hogy minden tanulóközösségnek saját házirendje, szabályai lehetnek, és modulonként alakulhat, hogy mit, mikor, hogyan és kivel csinálnak a résztvevők.

A szabályok alakításának elsődleges szándéka mindig az legyen, hogy a gyerekek fejlődése, tanulása, alkotása és a közösség működése egyre jobb legyen.

# Konfliktusok, feszültségek kezelése

Tudjuk, hogy a Budapest School szereplői, a gyerekek, a tanárok, a szülők, a pedagógiai program, a kerettanterv, a fenntartó, a szomszédok, az állami hivatalok között feszültségek és konfliktusok alakulhatnak ki, mert különbözőek vagyunk, különbözőek az igényeink. A feszültségekre és a konfliktusokra a Budapest School olyan lehetőségként tekint, amelynek együttműködésen alapuló megoldása építi a kapcsolatot, és segíti a fejlődést.

Minden vágy, ötlet, szándék, cél, viselkedés közötti különbség, ha az valamelyik félben negatív érzéseket kelt, feszültséget és konfliktust okozhat. Ebbe beletartozik az is, ha valaki nem azt és úgy csinálja, ahogy nekünk erre szükségünk van, vagy ha bármilyen okból nem érezzük magunkat biztonságban, vagy más univerzális emberi szükségletünk (Rosenberg, 2003) nem elégül ki.

Konfliktus alakulhat ki a gyerekek, szülők és tanárok között bármilyen relációban, és adódhatnak egyéb, belső konfliktusok, nehézségek is akár a család, akár a Budapest School életében, amelyek kihathatnak a közösségi kapcsolatainkra.

# A BPS-konfliktusok feloldása

Az iskola partnerségen alapuló szervezetében nem autoritások, főnökök, hivatalok, bírók oldják meg a konfliktusokat, hanem egyenrangú társak. Az iskola feltételezi, hogy a felek tudnak gondolkodni, következtetni, felelősséget vállalni a döntéseikért és cselekedeteikért. A kisgyerekeket mentoraik és szüleik képviselik.

# Alapértékek

Ahhoz, hogy tényleg partneri kapcsolatban, egyenrangú felekként lehessen konfliktusokat, problémákat megoldani, érdemes közös értékeket elfogadni.

• Először a saját változásunkon dolgozunk, mert másokat nem nagyon tudunk megváltoztatni, csak magunk változásáért lehetünk felelősek.

• Felelősséget vállalunk gondolatainkért, hiedelmeinkért, szavainkért és viselkedésünkért.

• Nem pletykálunk, szóbeszédet nem terjesztünk.

• Nem beszélünk ki embereket a hátuk mögött.

• Félreértéseket tisztázzuk, konfliktusokat felszínre hozzuk.

• A problémákat személyesen, szemtől szemb beszéljük meg, másokat nem húzunk bele a problémába.

• Nem hibáztatunk másokat a problémákért. Amikor mégis, akkor az egy jó alkalom arról gondolkozni, hogy miként vagyunk mi is része a problémának, és miként kell a megoldás részévé válnunk.

• Az erősségekre több figyelmet fordítunk, mint a gyengeségekre, és a lehetőségekről, a megoldásokról többet beszélünk, mint a problémákról.

# Feszültség felszínre hozása

Olyan módszereket, folyamatokat, szabályokat, szokásokat kell kialakítani minden közösségben, hogy legyen tere és ideje a feszültségeket előhozni.

• Az iskolai csoportok rendszeresen egy bejelentkező körrel kezdik a napjukat, ahol van lehetőség a problémákat is megbeszélni.

• A csoportok rendszeresen tartanak retrospektív gyűlést, ahol értékelik, mi volt jó, és mi nem volt annyira jó egy vizsgált időszakban.

• Évente legalább kétszer a tanárok egymásnak, a szülők a tanároknak, a gyerekek a tanároknak, a tanárok a gyerekeknek szervezett formában visszajelzést adnak.

• A gyerekek a mentorukkal rendszeresen találkoznak, ahol teret kapnak a felmerülő feszültségek.

# Megbeszélés

A Budapest School közösségének valamennyi tagja (a tanárok, gyerekek, szülők, adminisztrátorok, iskolát képviselő fenntartó) vállalja:

• A közösség mindennapjaival kapcsolatos konfliktusok esetén elsőként az abban érintett személynek jelez közvetlenül.

• A személyes kritikát mindig privát csatornán fogalmazza meg először, ha kell, akkor segítő bevonásával.

• Bármelyik fél jelzése esetén lehetőséget biztosít arra, hogy a vitás kérdést megbeszéljék közvetlenül, a folyamatban részt vesz.

• Szakítás, kilépés, lezárás előtt legalább három alkalommal megpróbál egyeztetni.

• Az egyeztetésre elegendő időt hagy, amely legalább 30 nap, vagy (ha ennél több időre van szükség) a másik féllel megállapodott idő.

• Teljes figyelemmel, nyitottsággal, a probléma megoldására fókuszálva igyekszik feloldani a konfliktust, és közösen megoldást találni a problémára.

Összefoglalva: ha problémánk van egymással, akkor azt megbeszéljük. Nem okozunk egymásnak meglepetést, mert vállaljuk, hogy rögtön elmondjuk egymásnak gondjainkat.

# Közvetítő bevonása

Ha úgy érezzük, hogy a személyes egyeztetés nem vezetett megoldásra, a tárgyalást külső segítség bevonásával folytatjuk. Ez lehet egy másik csoporttag, egy tanár, vagy egy teljesen külsős mediátor.

Amikor bármely fél közvetítőt kér, akkor a másik ezt elfogadja. Nem mondhatjuk azt, hogy  „de hát mi magunk is meg tudjuk oldani a konfliktust".

# Eszkalálás

Ha két fél nem tudja megoldani a konfliktust, akkor kérhetnek segítséget a segitseg@budapestschool.org címen, amire 48 órán belül kell választ kell kapniuk. Az e-mail kezeléséért az iskola fenntartója felel.

# Megállapodások

Ha az egyeztetés, tárgyalás és közvetítő bevonása során sikerül valamilyen megoldást vagy a megoldáshoz vezető folyamatot egyeztetni, a felek megállapodnak abban, hogy ki mit tesz, vagy milyen szabályokat alakítanak ki, illetve hogy mennyi időt adnak egymásnak, hogy kipróbálják, sikerült-e feloldani a konfliktust. Segíteni szokott a kérdés, hogy most megállapodtunk vagy csak beszéltünk róla?.

Nagyobb konfliktusok esetén jó gyakorlat, és ezt bármely fél kérheti, hogy írásban is rögzítik a megállapodást. Ez lehet egy papírfecni is vagy egy e-mail. Lényege nem a formátum, hanem hogy minden fél emlékezzen a megállapodásra.

# Ha az egyeztetés sikertelen

Ha a felek között az egyeztetés sikertelen volt, vagy a megoldási javaslat nem működött, a feleknek ezt írásban meg kell állapítaniuk. Erre azért van szükség, hogy egyetértés legyen közöttük abban, hogy értik, a másik fél sikertelennek érzi az egyeztetést.

# Lezárás

Az egyeztetés sikertelensége esetén elengedjük egymást. De ez a végső megoldás.

# Kiemelt konfliktusok

# Gyerek-gyerek konfliktus

A mindennapokban a gyerekek akarva-akaratlanul is belecsöppennek olyan helyzetekbe, amikor a közösségben vagy interperszonális kapcsolataik során megborul a mindennapi egyensúly. Ezekben a konfliktushelyzetekben leginkább a felborult egyensúly helyreállítására törekszünk helyreállító konfliktusfeloldási technikával.

A helyreállító konfliktusfeloldás alaptézise az, hogy minden ilyen megborult egyensúlyi állapot egy lehetőség valaminek a megújítására, újragondolására. A résztvevők egy külső személy segítségével (általában a jelen lévő tanáréval) alakítják a megoldást, egészen addig, amíg az eredmény mindenki számára a konfliktus feloldását, azaz a megborult egyensúly helyreállítását jelenti.

A folyamat során a konfliktusban részt vevő összes személy elmondja az érzéseit, meglátását a felmerülő helyzettel kapcsolatban, valamint az én-közléseken túl a szükségleteikről is beszélnek. Ezen szükségletek képezik a megoldás alapját, azaz ezeket egy tető alá hozva feloldhatjuk a fennálló konfliktust. Ilyenkor mindig először azokat a pontokat keressük meg, amelyekben egyetértenek a résztvevők, hiszen ez közös alapot szolgáltat arra, hogy a valódi feloldást megtalálhassuk.

Fontos, hogy a beszélgetésben az összes fél hallassa a hangját, és meg is legyen hallgatva. Az értő figyelem kompetenciája is fejlődik ezen módszer alkalmazása során, például, ha az érintett felek elmondják, hogy mit hallottak meg abból, amit a másik elmondott.

Előfordulhat, hogy ez a folyamat nem egyből a konfliktus után indul el: ha a résztvevők beleegyeznek, akkor a beszélgetés elhalasztható, de lehetőleg még aznap történjen meg.

# Gyerek-iskola, tanár-szülő konfliktus

Minden gyereknek van egy mentora. A szülők számára a mentor az elsődleges kapocs az iskolával. Ezért, ha a szülőben jelenik meg egy feszültség, akkor elsődlegesen a mentornak jelez. Ugyanígy, a mentor közvetíti a család felé a gyerekkel kapcsolatos feszültségeket.

Ha egy gyerek vagy szülő úgy érzi, hogy egy gyereknek nem jó az iskolai élménye, például nem tanul eleget, vagy kiközösítik, vagy csak nem szeret bemenni, akkor feladata, hogy rögtön beszéljen a mentorral.

Ha nem sikerül a mentorral megbeszélni a konfliktust, és megoldást találni, akkor a szülőnek is lehetősége van segítőt behívni, aki lehet egy másik tanár, másik szülő, az iskolaigazgató vagy bárki, akinek képességeiben bízik.

Előfordulhat, hogy a tanárok vagy az iskola úgy érzik, hogy egy gyereknek nem tesz jót a Budapest School közössége, vagy a hozzáállása súlyosan zavarja vagy sérti a Budapest School közösséget vagy azok tagjait. Az is lehet, hogy a tanárok vagy a Budapest School a szülővel való kapcsolatot érzik konfliktus vagy feszültség forrásának. Ilyen esetben ugyanígy le kell folytatni a konfliktuskezelés folyamatát és meg kell próbálni feloldani a feszültséget. Ennek sikertelensége esetén az iskola írásban jelzi a családnak, hogy el fognak válni.

# BPS modell, egyedi program, házirend be nem tartásával kapcsolatos konfliktusok

Amikor egy tanár, egy gyerek vagy egy tanulóközösség nem tartja be az egyedi programot, a házirendet, vagy egyéb közösen megalkotott szabályokat, akkor konfliktus alakul ki közte és az iskola között. Ilyenkor szintén a konfliktuskezelés folyamatát kell alkalmazni.