# Szervezet architektúrája
Az iskolák hagyományosan hierarchikus vezetési és munkaszervezési elveket követnek. Főnök—beosztott viszonyok, felülről jövő döntések és autoritás határozza meg a mindennapi folyamatokat. Az állandóság és a biztos siker érdekében ezek az iskolák a centralizált hatalmat alkalmazzák: a főnök dönt, a beosztottak végrehajtanak. A Budapest School a mai világra reflektálva egy dinamikusabb, gyors változásokat támogató modellt dolgozott ki az egyes tanulóközösségek hatékony és mégis decentralizált működtetésére.
Olyan kihívásokra reflektál ez a működési mód amelyek nagyobb komplexitást, transzparenciát és szélesebb körű kommunikációs lehetőségeket kívánnak meg. Így rövidülhet a döntéshozatal, a gazdasági, a környezetet és a tanulás körülményeit érintő kérdésekben pedig növekszik az érintettek felhatalmazása és bevonódása. A Budapest School egy olyan modell működtetését határozza meg, amely önfenntartó, környezettudatos és etikus. Támogatja a munkavállalók kreativitását és lelkesedését és egy agilis, gyorsan változó és fejlődő szervezet épülését segíti.
# A Budapest School szervezeti modellje, szociokrácia
A szociokrácia egy olyan új „szociális technológiát" biztosít a szervezetek irányítására és működtetésére, amelyet a hagyományos, hierarchikus szervezetektől eltérő alapvető szabályok határoznak meg.
A célirányos és változásra fogékony szervezetek számára kidolgozott öngazdálkodó gyakorlatról van szó.
A megközelítés — az agilis és a lean megoldásokhoz hasonlóan — „just in time", vagyis épp a kellő pillanatban reagál a felmerülő változásokra és lehetőségekre. Mindezt pedig a vállalat minden szintjén önállóan teszi.
Az iskolai szervezet alapelemei a következők:
egy keretrendszer, ami lefekteti a „játékszabályokat" és újraosztja a hatalmat,
egy módszer a szervezet újrastrukturálásához és az emberek szerepeinek és önállóságának meghatározásához, és
egy egyedülálló döntéshozatali folyamat a hagyományos döntési folyamatok felfrissítéséhez.
# Dinamikusan változó szerepek
A klasszikus iskolában minden alkalmazott rendelkezik egy munkaköri leírással, mely felsorolja feladatait és hatáskörét. Ez általában a legkevésbé sincs összhangban a nap mint nap végzett feladatokkal. A Budapest School iskolában a dolgozók gyakran számos szereppel rendelkeznek, és ezeket akár akár teljesen különböző munkacsapatokon belül betölthetik. A szerepek folyamatos alakuláson mennek keresztül és a csapat résztvevői frissítik őket. A szerepkörök tehát nincsenek szorosan egy emberhez kötve: mindig az látja majd el, aki ért hozzá, van szabad kapacitása és elvállalja. Ezzel pedig sok személyes konfliktus kerülhető el.
Ahogy például a fociban is pontosan tudod, hogy a labdát a csatárnak kell passzolnod. Nem azért, mert jóban vagytok, hanem mert ő van a legjobb helyzetben, hogy gólt lőjön a csapatnak. Még ha nem is vagy vele jóban, nem kedveled vagy ki nem állhatod, akkor is neki fogsz passzolni, mert a játék stratégiája szerint így kell tenned. Ugyanígy az iskolánkban az egyes szerepek rendelkeznek hatalommal, nem pedig a személyek. Ez azt is jelenti, hogy a szerepek és a hatalom állandóan változhatnak anélkül, hogy a játékszabályokat megsértenénk. Nincs állandó főnök—beosztott viszony.
# Szétosztott hatalom
A hagyományos iskolai struktúrában az igazgató és a vezetőség tagjai nem delegálnak hatalmat. Minden döntés átmegy az ő kezeiken. A Budapest School-iskolában a hatalmat ténylegesen elosztjuk, így a hierarchia helyett egymással kapcsolatban lévő és kommunikáló, de önállóan döntő csapatok (úgynevezett körök) a döntéshozók. A körök közötti kapcsolat jelentősen meg tudja növelni az iskolai alkalmazkodóképességét.
# Állandó tyúklépések
Budapest School-iskolában a szervezeti struktúrát minden hónapban felülvizsgálhatják: megvizsgálják, hogy az adott szerepek milyen feladatokkal és döntésekkel járnak. A változások tömérdek apró lépésben történnek, szünet nélkül, folyamatosan. Így a csapat kihasználhatja a lehetőségeket, hogy tanuljon az esetleges hibákból, fejlessze önmagát, és tökéletesítse a folyamatokat. Ahogy Alexis Gonzales-Black, a Zappos munkatársa mondja (ez a cég talán a legelsők között csatlakozott satlakozott a „holakrácia” nevű rendszernek a valóságba való átültetéséhez ), „a holacracy nem fogja megoldani helyetted a problémáidat; viszont jó eszköz arra, hogy te saját magadnak megoldhasd őket."
# Mindenki számára átlátható szerepek
„Mi mindig így csináljuk" — hangzik el számos iskolában a válasz, hogy ez vagy az miért éppen így történik. Gyakran senki sem tudja, hogy az adott szabály miért létezik, mi célt szolgál, ki döntött róla vagy ki tudná megváltoztatni. Ez pedig a hatalom szétosztását lehetetlenné teszi. A Budapest School iskolában a hatalom nem a csoport élén álló vezetők kezében van, hanem az expliciten definiált folyamatokhoz kötődik. Ezek a „játékszabályok" mindenki számára elérhetők és ismertek, legyen szó akár régi motorosokról, akár az újoncokról.
A Budapest School modellel tehát nem káoszt és hatalmi játszmákat generálunk, hanem eltöröljük a hagyományos hierarchiából fakadó lassú folyamatokat, az átláthatatlan felelősségi köröket és szabad utat engedünk a kreativitásnak, az önállóságnak. Azáltal, hogy felhatalmazza az embereket arra, hogy értelmes döntéseket hozhassanak és részt vehessenek a változásban, a holakrácia felszabadítja a szervezet kihasználatlan erőforrásait.