# A Budapest School működésének szabályai
A Budapest School, mint iskola és mint szervezet működését a BPS Modell írja le. Tanügyigazgatási (jogszabályi) értelemben a BPS Modell egyszerre Pedagógiai Program, Szervezeti Működési Szabályzat és Házirdend: tartalmaz minden előírást, amit a tanügyigazgatási dokumentumok kapcsán a jogszabályok előírnak. Számunka a BPS Modell azt írja le, hogyan kívánjuk elérni az alapvető céljainkat
Ebben a fejezetben (dokumentumban) a működés azon elemeit emeljük ki, amit a törvény (a 20/2012. EMMI rendelet) előír a Szervezeti Működési Szabályzat tekintetében. Ez a kiemelés ugyanakkor nem teljes, és néhány dolog értelmezéséhez ismerni kell a Modell többi elemét is.
# Ki hozza a BPS szabályait?
A Modell meghatározza a Budapest School döntési alapelvét, ami a szociokrácia. A Modell (és annak részei) módosításainak elfogadása ezen alapelvből következően zajlik: a Budapest School minden dolgozójával (tanárok, óraadók, adminisztrátorok, fejlesztők alapítók) megosztásra kerül a módosítás tervezete, és mindenki jelezheti fenntartás ('concern') vagy ellenvetés ('objection'). A módosítás szövegét addig változtatjuk együtt, míg mindenki számára elfogadható ('safe enough') lesz. Onnan tudjuk, hogy megtörtént érvényesen a változás, hogy minden objectiont eljuttatunk abba az állapotba, hogy az azt jelzőknek is 'safe enough'.
Kiinduló pontunk, hogy "Az iskola szervezetét a tagjai együtt alakítják. A szervezet élő, folyamatosan változik." Ennek az ,,együtt-alakításnak" fontos eleme, hogy a Budapest Schoolban az iskola egyik szereplője sem (sem a fenntartó képviselője, sem az igazgató) jogosult egyedül szabályt hozni vagy dönteni.
# Nincs egyszemélyi döntés
Az Alapító Okirat egyértelműen rögzíti, hogy "a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatokat a fenntartó látja el." Így az Nkt. által az intézményvezető szerepénél előírt jogkörök a Budapest Schoolban kizárólag együttesen gyakorolhatók. A működésünk megkezdésekor elfogadott Egyedi Pedagógiai Program kijelöli, hogy kik az intézményvezető mellett a döntésre jogosultak: "feladatai elvégzésében segíthetik más tanárok, megbízott szakértők, és a fenntartó is".
A BPS Alapító Okirata, a BPS részére az EMMI által engedélyezett egyedi megoldások és BPS működését engedélyező eljárásban elfogadott Egyedi Pedagógiai Program által létrejött rendszerből az alábbi szabályok következnek:
Az intézményvezető nem hozhat egyszemélyi döntést, nem alkothat egyedül szabályt.
Tanárok alkalmazásával, jogviszonyuk megszüntetésével kapcsolatos döntés esetén a tanulóközösség egyértelmű javaslata köti a munkáltatói jogkör gyakorlóját. A tanár felvételi felelősségterület gazdájá ellenvetése (objection) ellenében ugyanakkor nem hozható meg ez a döntés, tekintettel a fenntartó alapító okiratban rögzített, holisztikus felelősségére.
A gyermekek, családok csatlakozásának elfogadásához a családfelvétel felelősségi terület gazdájának és a tanulóközösség közös döntése szükséges. Ez a döntés köti az intézményvezetőt.
Amennyiben nem világos, hogy egy adott kérdésben az iskola egyes szereplői közül ki köteles egy adott előírást teljesíteni, egy adott feladatot elvégezni, úgy főszabály szerint ez a feladat a fenntartó kötelezettsége.
# A tanulóközösségek
Az elfogadott Egyedi Pedagógiai Program egyértelműen rögzíti, hogy a Budapest School szervezete - a szabályalkotás szempontjából is - a "tanulóközösségekre" épül:
"A Budapest School iskola a gyerekek (családok) és tanárok kisebb közösségeiből, a tanulóközösségekből, áll. Ezek a közösségek (szervezeti szaknyelven) önálló szervezeti részegységek a nagy iskolában."
A tanulóközösség részei a tanulásszervezők, akik mentortanárok, tanárok, operátorok és koordinátorok.
# Helyi vezető (Operátor/Koordinátor → menedzser)
Az Operátor és a Koordinátor tanulásszervezők, a tanulóközösségek döntéseiben a tanárokkal azonos módon vesznek részt. A tanulóközösségi szinten a döntések képviselete az intézmény egésze felé a tanárcsapat, vagy általa kijelölt közvetítő útján történik - ez a képviselő tipikus esetben az Operátor vagy a Koordinátor. Ugyanez a személy felelős azért, hogy az intézmény javaslatait, döntéseit közvetítse a tanulóközösség felé. Az Operátor és a Koordinátor közötti legjelentősebb különbség, hogy az Operátor anyagi felelősséget vállal a tanulóközösség fenntartható működéséért, amit a fenntartóval kötött szerződésben rögzítenek.
A BPS az Operátor/Koordinátor szerepét egységesíti, minden tanulóközösséget helyi vezető irányít (menedzser). A menedzser a tanulóközösség sikerének záloga, rajtuk múlik, hogy a tanárok mennyire tudnak hatékonyak lenni.
# Milyen ügycsoportokra alkotunk szabályokat?
| ügycsoport | az ügycsoporthoz tartozó szabály erre keresi a választ | 20/2012. EMMI rendelet előírásainak megfelelés |
|---|---|---|
| a BPS és a szülők közötti kapcsolattartás | ki és hogyan tartja a kapcsolatot a családokkal? | 4.§ (1) g), p) |
| a BPS külső képviselete | ki és hogyan képviseli a BPS-t kifelé? | 4.§ (1) e), f), t), i) |
| családok csatlakozása a BPS-hez | hogyan veszünk fel új családokat? | 5.§ (1) b), c) |
| tanárok, egyéb dolgozók csatlakozása a BPS-hez | hogyan veszünk fel új tanárokat, más munkatársakat? | |
| szakmai munka fejlesztése | hogyan fogok tanárként fejlődni? | 4.§ (1) b), k) |
| tanulóközösségek közötti kapcsolattartás | hogyan tudunk közös dolgokat szervezni, tudást megosztani tanulóközösségek között? | 4.§ (1) d) |
| a tanárcsapatok feladatelosztása | milyen rendszerben hozzuk meg a saját döntéseinket, osszuk el a saját feladatainkat a tanárcsapaton belül? | 4.§ (1) h) |
| my.bps elektronikus rendszer üzemeltetése | hogyan működik és mire való a BPS elektronikus rendszere, a my.bps? | 4.§ (1) r), s), (2) g) |
| a tanulóközösségek alapvető működési rendje | mik az iskolában, mint fizikai környezetben tartózkodás alapszabályai? | 4.§ (1) a), c), 5.§ (2) f), h) |
| egészségügyi ellátás rendszere | hogyan és ki biztosítja a gyerekek egészségügyi ellátását? | 4.§ (1) l) |
| fizikai biztonsággal kapcsolatos szabályok | hogyan és ki biztosítja a gyerekek fizikai biztonságát? | 4.§ (1) m), n), (2) f) |
| iskolán kívüli programok szabályrendszere | az iskolán kívüli programokra kell külön szabály? | 5.§ (1) g) |
| gyerek-iskola kommunikáció, konfliktus | mik a gyerek-iskola konfliktus kezelésének részletei? | 4.§ (1) q), (2) f), 5.§ (1) d) |
| foglalkozások megtervezése | milyen rendszerben tervezzük a foglalkozásokat? | 4.§ (2) a), 5.§ (2) d), 5.§ (1) i) |
| tanulóközösségek napi-, heti- éves rendje összeállításának szabályai | hogyan állíthatjuk össze a tanulás rendszerét? | 5.§ (2) a)-c), 4.§ (1) j) |
| hiányzás, távolmaradás nyomon követése | hogyan rögzítsük a hiányzást? | 5.§ (1) a) |
| évfolyamugrások rendszere | hogy tud a gyerek egy tanév alatt több évfolyamot haladni? | 5.§ (1) h) |
# Szabályzatok
A "szabály" kifejezés formai megkötést nem jelent, szabálynak értelmezzünk egy policyt, egy folyamatleírást, az érintett témát feldolgozó dokumentumokat is. Ami fontos, hogy a szabályokból egyértelműen kiderüljön, hogy
mi a probléma, kérdés megoldásának konkrét módja
kik részesei a döntésnek, folyamatnak
ki az (milyen szerepű ember), aki a felelőse a folyamatnak, a döntés meghozatalának
Minden szabályról írásbeli dokumentumnak kell születnie, mely a BPS-ben mindenki számára hozzáférhető. Minden formátum írásbelinek számít, amely visszakereshető és hozzáférhető.
Az iskolakísérő felelősségterület gazdájának feladata, hogy minden tanulóközösséget segítsen ezen szabályok megalkotásában. Ezt a feladatát úgy teljesíti, hogy minden itt előírt szabályhoz megfelelő sablont készít, és tesz elérhetővé, amelyben végigvezeti a tanulóközösséget a szabály megalkotásának sarokpontjain, a kérdéseken, amikre meg kell találni a saját válaszaikat.
Ezen kívül a tanulóközösség jogosult saját szabályt alkotni bármilyen, a közösséget érintő témában - egyetlen korlát, hogy az itt felsoroltaktól és a BPS Modell többi részétől nem térhet el.
# A BPS és a szülők közötti kapcsolattartás
A szülők és az iskola között elsődlegesen a tanulóközösség tanárcsapata tartja a kapcsolatot. Olyan ügyekben, ami a gyerek jogviszonyát érinti a tanügyi adminisztrációs felelősségterület gazdája, ami a pénzügyeket érinti, a pénzügyi felelősségterület gazdája tartja a kapcsolatot a családdal.
Évente minimum 4 alkalommal össz-szülői estet tart a BPS, melyet a összbps szülői felelősségterület gazdája szervez és kommunikál a szülők felé.
Minden tanulóközösség szeptember 1. és június 15. között rendszeresen szülői kört tart, amelyre valamennyi szülő hivatalos. A szülői kör formátuma alapvetően személyes, helyszíne a tanulóközösség helyszíne. Indokolt esetben a tanulóközösség dönthet online formátum mellett. A szülői kör előtt a családokat online kérdőívben kérdezik meg a tanulóközösségek arról, milyen kérdéseket tartanak aktuálisan fontosnak, a találkozót követően pedig - szintén online formában - lehetőségük van a visszajelzésre.
A kapcsolattartás formája elsődlegesen elektronikus. A csatlakozási szerződés aláírásával a szülők és az iskola közötti emailen történő kommunikáció írásbelinek tekintendő.
A össz bps naptár felelősségi terület gazdája minden családdal megosztja az éves naptárt legkésőbb a tanév megkezdését követő 30 napon belül.
# A BPS külső képviselete
# Az intézmény vezetője egymagában nem dönt
Az Nkt. szerint az intézményt az intézményvezető képviseli. A Budapest Schoolban az intézményvezető valamennyi feladatát a fenntartóval és/vagy a tanárcsapattal (a tanulóközösségekkel) együttesen gyakorolja. Emellett a fenntartó kötelezettsége a gazdasági-pénzügyi alapok biztosítása, az intézményvezető nem rendelkezhet ezen kérdésekben. Ezen okok - és a fentiekben kifejtett döntési szerkezet - miatt a fenntartó és az intézményvezető közösen alakítják ki az intézmény képviseletének rendjét.
# Intézményi delegáltak
Néhány esetben, ahol hivatalok vagy más külső szereplők az intézményvezető jelenlétét követelik meg, az intézmény képviselheti intézményvezető helyettesítésére felhatalmazott munkatárs. A felhatalmazás korlátozott időre és korlátozott ügyre jöhet csak létre. Felhatalmazás akkor érvényes, ha ahhoz az igazgató és az ügyben érintett minden munkatárs hozzájárulását adta:
- pedagógus minősítés esetén a minősülő pedagógus,
- tanfelügyeleti ellenőrzés esetén az ellenőrzött pedagógus
hozzájárulása szükséges az igazgatóé mellett. Ha ilyen ügyben intézményi delegált képviseli az iskolát, akkor a KIR-ben a képviselőt vezető-helyettes besorolásban rögzíteni kell az felhatalmazás idejére.
# Intézmény képviselete a gyerekeket érintő ügyekben
- pedagógiai szakszolgálatnál vizsgálati kérelmet a tanulóközösség gyógypedagógiai felelőse,
- közösségi szolgálattal kapcsolatos szerződések és dokumentációt az érintett gyerek mentortanára írhat alá.
# Nem delegálható feladatok
alkalmazottak jogviszonyát keletkeztető és megszüntető, illetve egyéb munkajogi relevanciájú jognyilatkozatok, szerződések - tekintettel arra, hogy az Nkt. szerint a munkáltatói jogok gyakorlója az intézményvezető,
a gyerekek tanulói jogviszonyát keletkeztető, megszüntető szerződések - tekintettel a köznevelés-igazgatás rendszerének általános működésére, annak fenntarthatóságára, az átjárhatóság biztosítására.
# Az intézményvezető állandó helyettesítése
Az intézményvezető megbízásának bármely okból történő megszűnése esetén a fenntartó köteles haladéktalanul kijelölni ideiglenes intézményvezetőt, akinek meg kell felelnie az működési engedély megszerzésére irányuló eljárásban elfogadott Pedagógiai Programban foglaltaknak: "a fenntartó jogosult olyan személy ideiglenes megbízására, aki pedagógus végzettséggel és legalább 2 éves, igazolt vezetői tapasztalattal rendelkezik."
# Családok csatlakozása a BPS-hez
Családok bármikor csatlakozhatnak a BPS-hez, a Modell Felvétel és átvétel fejezetében leírtak szerint.
A család felvételéhez a tanulóközösség taulásszervezőinek hozzájárulása szükséges.
A csatlakozáshoz a családnak alá kell írni egy csatlakozási szerződést, amely rögzíti a BPS és a család között a tiszta megállapodás alapjait, létrehozza a gyerek és az Iskola között a tanulói jogviszonyt, és amelyben a család vállalja, hogy szülői hozzájárulással támogatja a BPS szervezetét.
A felvételi folyamat (ki mikor kinek mennyi időn belül válaszol) fejlesztése, működtetése, monitorozása a felvételi folyamat fejlesztési folyamat felelősségi terület gazdája végzi.
# Tanárok, egyéb dolgozók csatlakozása a BPS-hez
A tanárok felvételének alapjait a Modell Tanárok kiválasztása fejezete rögzíti.
Valamennyi BPS-ben dolgozó felnőtt (tanár és egyéb dolgozó) alkalmazásának feltétele, hogy rendelkezzen erkölcsi bizonyítvánnyal.
Minden tanárt legalább egy tanulóközösséghez veszünk fel.
A mentorok, mentortanárok és szaktanárok kiválasztásánál a tanulóközösségnek szem előtt kell tartania a NAT által előírt tantárgyi struktúrát.
A tanulóközösség minden mentora írásban rögzíti a benyomásait az adott jelöltről, ez szükséges része a felvételi folyamatnak. A mentorok, mentortanárok és szaktanárok felvételéhez a tanulóközösség tanulásszervezőinek hozzájárulása és a tanárfelvételi felelősségterület gazdájának hozzájárulása szükséges.
Az óraadó tanárok és egyéb dolgozók, akik a tanulóközösségekben végzik feladataikat, felvételéhez a tanulóközösség tanulásszervezőinek hozzájárulása szükséges.
A nem tanárként, nem tanulóközösségnél dolgozó munkatársak felvételéhez kizárólag a fogadó kör tagjainak hozzájárulása szükséges.
# A szakmai munka fejlesztése
# Együtt tanulás
A BPS-ben a szakmai munka az ,,elosztott pedagógiai vezetés" koncepciójára épül. Minden tanárnak lehetősége van folyamatosan fejlődni, és egyben alakítani a szakmai munkát.
A tanárakadémia felelősségterület gazdájának feladata megteremteni a lehetőségét a tanárok fejlődéséhez. A rendszer építése folyamatos, a jelenlegi állapot szerint a fő összetevői, alkalmai:
csapatütörtök: hétközben kora esti 2 órás alkalom. A témák és megközelítés módszerei hétről-hétre másak, bármelyik tanár hozhat javaslatot témára, amelyet az adott héten együtt beszélünk át. A tanárakadémia felelősségterület feladata az események megszervezése, facilitálása, és összefoglaló készítése a teljes közösség számára.
powerweek: tanév előtt augusztus végén, illetve január legelején 3 napos együtt tanulási alkalmak. Itt az iskola előtt álló, következő powerweekig tartó időszak megalapozása, megtervezése az alapvető cél, elsősorban a teljes szervezet szempontjából.
Ezeken az alkalmakon a tanárakadémia felelősségterület gazdájának feladata az események megszervezése, facilitálása, és összefoglaló készítése a teljes közösség számára.
Egyes szakmai területekre tanárok kezdeményezésére munkacsoportok alakulnak. Ezek munkáját a tanárakadémia felelősségterület csapata segíti, bekapcsolja őket az együtt-tanulási alkalmakba.
# A diagnosztika
Amíg a gyerekek fejlődnek, a szülők biztonságban érzik magukat és a gyerekeket, a tanárok hatékonynak érzik magukat, és mindeközben minden résztvevő boldog, akkor jól végezzük a munkánkat. Mindezen aspektusokat nyomon követi az iskola a következő eszközökkel:
A tanárok részére rendszeresen, minimum évi 4 alkalommal kérdőíves kutatásban méri fel a diagnosztikai felelősségterület gazdája, hogy mennyire érzik saját munkájukat hatékonynak
Ezen felül évente minden tanulóközösség "jólétét" felméri a diagnosztikai felelősségterület gazdája a helyszínen szervezett ún. team health check keretében. A felmérést végző szakértő az eredményeket a tanulóközösség bármely tagja és az intézmény képviselői számára nyilvános alkalom során ismerteti, ahol közösen fogalmazzák meg a résztvevők a továbblépés irányait.
A szakmai munka fejlesztésére további inputokat a tanulóközösségeket működés közben megfigyelő hospitálási alkalmak szolgáltatnak. Az intézmény által megbízott szakértő mellett ezen hospitáláson másik tanulóközösség tanárai vesznek részt.
A pedagógiai szakmai munka adminisztratív részét a my.bps rendszerben követi nyomon az iskola. A my.bps rendszer használata minden tanár számára kötelező az iskolában.
# A tanulóközösségek közötti kapcsolattartás, átmenet
A tanulóközösségek közötti kapcsolattartás napi szinten az online térben valósul meg. A teljes szervezet számára elérhető belső kommunikációs csatornán (jelenleg Workplace) minden tanár, dolgozó jogosult hozzáférni a megosztott tartalmakhoz. Emellett a BPS saját elektronikus rendszere, a my.bps felület is alkalmas arra, hogy egymástól jó gyakorlatokat, megoldásokat tanuljanak a tanárok, és segítséget, támogatást nyújtsanak, keressenek.
A valós térben történő kapcsolattartásra elsősorban az együtt tanulási alkalmak kínálnak lehetőséget.
Egyéb közös, iskolákon átívelő tevékenység szervezése bármelyik tanárcsapat kezdeményezésére indulhat, ehhez kizárólag a résztvevő tanulóközösségek döntése szükséges.
# A tanárcsapatok feladatelosztása
Abból adódóan, hogy a BPS-ben a tanulóközösségek erős autonómiával rendelkeznek, az ott dolgozók a szűken értelmezett tanári munkán felül több szerepet visznek. A külön nevesített operátori/koordinátori szerep mellett is sok terület van, amelyre a tanulóközösségeknek szükséges felelőst találni. Minden tanulóközösségben van felelőse:
a gyerek felvételnek
az étkeztetésnek
az ingatlan biztonságos állapotának megőrzésének
az eszközök beszerzésének
az SNI-s gyerekek fejlődése követésének
a szülőkkel való kapcsolattartásnak
a visszajelzésnek
a mentorálásnak
Az egyes tanulóközösségek eltérő módon működtethetik ezeket a szerepeket és választhatják ki a felelősöket. Szervezeti szinten is hatékony működéshez szükséges, hogy a többi tanulóközösség és minden más munkatárs rendelkezzen erről információval, ezért
# A my.bps elektronikus rendszer üzemeltetése
Az iskola adminisztrációs rendszere a my.bps. A rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy:
a szülő nyomon követhesse gyereke fejlődését,
a jogszabályok által előírt nyilvántartások kinyerhetők legyenek belőle.
A BPS a jogszabályok által előírt nyomtatványokat a my.bps elektronikus rendszerében tárolja és vezeti. Ezen adatokból beírási naplónak és törzslapnak megfelelő adattartalommal minden év június 15. és július 31. között riportot készít, melyet kinyomtat. A fenntartó erre felhatalmazott képviselője az adott tanévre vonatkozó köteget aláírja, és az intézmény pecsétjét helyezi el rajta. A kinyomtatott nyilvántartásokat a székhelyen zárható szekrényben tároljuk.
A my.bps rendszert a my.bps üzemeltető felelősségterület gazdája üzemelteti. Minden BPS-sel szerződött tanár, egyéb dolgozó köteles naprakészen adminisztrálni ebben a rendszerben az alábbiakat:
modulokat kiírni minden gyerek részére, megfelelő számban
a tanulás megtörténtét rögzíteni
a hiányzásokat nyomon követni
# Dokumentumok hitelesítése, aláírsa
Az iskola működéséhez szükséges dokumentumokat, azaz jegyzőkönyveket, megállapodásokat, felhatalmazásokat az érintettek (tanárok, szülők, vagy adminisztrátorok) hitelesíthetik úgy is, hogy az egyéni, kizárólagosan használt, intézményhez kapcsolt e-mail címen (@budapestschool.org), vagy szülők esetén a my.bps rendszerben tárolt e-mail címen keresztül belépve hitelesítik azt.
# A tanulóközösségek helyszíneinek alapvető működési rendje
A tanulóközösségek területén a gyerek szülei kivételével kizárólag olyan személyek tartózkodhatnak, akik szerződéses jogviszonyban állnak a BPS-sel.
Minden tanulóközösségnek kell lennie olyan szabályának, amely leírja, hogy az adott helyszínre kik léphetnek be, a gyerekeket kik és hogyan vihetik el az iskolából, a helyszín nyitvatartását, és egyéb, fizikai térhez kötődő saját szabályokat.
# Az egészségügyi ellátás rendszere
Az iskola-egészségügyi ellátást a BPS szerződtetett iskolaorvossal és védőnővel oldja meg. Az éves felmérések és szükséges oltások beadásának helye vagy az iskolaorvos rendelője, vagy - amelyik helyszínen megoldható - az adott tanulóközösség telephelye. Ha a telephelyen nem megoldható az ellátás és az iskolaorvos rendelője másik városban van, úgy a tanulóközösség egészségnapot szervez, és a közösséghez tartozó valamennyi gyerek a szükséges legrövidebb idő - lehetőleg egy nap - alatt kapja meg az ellátást a rendelőben.
# A fizikai biztonsággal kapcsolatos szabályok
Az egyes telephelyek működési engedélyük megszerzése során katasztrófavédelmi és népegészségügyi ellenőrzésen estek, esnek át. Az ellenőrzés végén kiállított szakvéleményben foglalt előírásokat a telephelyek működésük során betartják.
Ezen felül fontos, hogy a tanárok és más dolgozók ismerjék az alapvető biztonsági szabályokat, ezért
A teljes iskola tűzvédelmi és munkavédelmi szabályzatát és oktatási tervét elkészítése a tűzvédelmi és munkavédelmi felelősségterület gazdájának feladata.
# Az iskolán kívüli programok szabályai
Amikor a gyerekek az iskolán kívül töltenek tanulási időt, és nem otthoni környezetben, szükséges a megfelelő biztonságot nyújtó felnőtt kíséret. A felnőtt kíséret szabályai eltérőek lehetnek tanulóközösségekként több okból:
a tanulóközösségekhez tartozó gyerekek eltérő életkora miatt
a helyszín adottságai miatt
# A gyerek-iskola kommunikáció, konfliktus
A Budapest School alapvető célja, hogy a hozzánk járó gyerekek képesek legyenek már kisgyerekkortól sajátjukként megélni a tanulást. Ez a BPS-ben elsősorban a saját cél állításán, annak hármas szerződésben rögzítésén, és a mentorkodáson keresztül valósul meg.
A Modell szerint a BPS-ben a gyerek és az iskola közötti konfliktus alapvető szereplője, felelőse a gyerek mentora. Minden gyereknek kell, hogy legyen egy mentora mindig. Ha egy mentor elhagyja a BPS-t, köteles ezért minimum 30 nappal előtte jelezni, hogy a tanulóközösség találjon a gyerekeknek új mentort.
A konfliktus kezelésére, feloldására a Modell szabályai irányadók, itt most külön kiemelve, hogy az írásbeli, tiszta megállapodások minden résztvevő számára segítséget nyújtanak, ezért előírás, hogy a folyamat során a lehető leggyakrabban szülessenek írásos megállapodások.
# A foglalkozások megtervezése
A foglalkozások megtervezése során a szervezet szintjén a legfontosabb szabályok, hogy:
minden gyereknek legyen megfelelő számú modul kiírva az adott trimeszterre, amivel teljesítheti az átjárhatósághoz szükséges szintet
minden foglalkozás jelenjen meg a my.bps rendszerében, az ott leírt részletességgel, adatokkal
a modulok kiírásánál tekintettel kell lennie az évfolyamok szerint teljesítendő óraszámokra.
minden gyereknek a tanév összes hetében van legalább egy mentor órája.
A tanulóközösségek nagyfokú autonómiával bírnak a foglalkozások megtervezése terén, sok szempontból, pl: tantárgyi összevonások, modulok hossza-terjedelme, tömbösítések, témahetek, projektek, foglalkozások helyszínei. Ugyancsak a tanulóközösségek döntése, hogy milyen eszközöket használnak a foglalkozásokon, beleértve a tankönyveket, munkafüzeteket is.
# Az iskola napi-, heti-, éves rendje, összeállításának szabályai
A szervezet éves naptára minden tanév elején készül el, igazodva a Modell ,,tanév ritmusa" részéhez.
Ez a naptár legkésőbb szeptember 30-ig megosztásra kerül minden tanárral, dolgozóval és az összes szülővel. Ez adja a tanév keretét, a teljes szervezet számára kötelezően.
A tanulóközösségek napi és heti rendjüket maguk állítják össze. Az egyes gyerekek és tanárok órarendje a my.bps rendszerbe felvitt modulokkal nyomonkövethető. A tanulóközösségek ugyancsak maguk alakítják ki a kirándulások, ünnepek, kipakolások, egyéb közösségi események rendjét.
# A hiányzás, távolmaradás nyomon követése
A hiányzások rögzítése és nyomon követése a my.bps rendszerben történik.
Amennyiben egy tanár észleli, hogy a gyerek nincs jelen az adott foglalkozáson - és a szülő nem jelezte előre a távolmaradást, -, ezt a tényt a my.bps rendszerben jelzi, melyről a szülő értesítést kap.
A szülőnek az értesítésre meg kell jelölnie, hogy mi a távolmaradás oka. Ha ez olyan ok, mely szülői igazolás nélkül igazolható (betegség, hivatalos ügy, egyéb ok), úgy a szülő azt jelzi válaszában. Ha nincs ilyen ok, a szülő akkor is élhet szülői igazolással, ekkor ezt szükséges jeleznie. Amennyiben a szülő semmilyen jelzést nem küld, úgy a foglalkozás igazolatlan.
# Évfolyamugrás rendszere
Az osztályozó és különbözeti vizsga a BPS-ben az általánosan használt visszajelzési és értékelési rendszerhez igazodik, azaz az osztályozó vizsga is tanulási eredmények elérésével teljesíthető, hasonlóan ahhoz, ahogy az adott évfolyam teljesíthető. Megegyezik a dokumentálása is, a my.bps rendszerben kell jelezni az elért tanulási eredményeket. Az osztályozó vizsga sikeres, ha az összes - az adott évfolyamra szükséges - tantárgyból elérte a gyerek az adott évfolyamban elérhető tanulási eredmények 41%-át.
Osztályozó vizsgát a szülő vagy a gyerek kezdeményezésére bármikor szervezhet az iskola, a tanulóközösség.