# A tanulási szerződés
A tanulási szerződés a gyerek, mentor és a szülő közötti, ami rögzíti
a gyerek, a mentor (iskola) és a szülő igényeit, elvárásait; ezek lehetnek: „szeretném, ha a gyerekem naponta olvasna" típusú folyamatra vonatkozó kérések, vagy erősebb „változtatnod kell a viselkedéseden, ha a közösségben akarsz maradni" típusú igények, határok megfogalmazása;
a gyerek céljait a következő trimeszterre, vagy a tanév végéig;
a gyerek, mentorok (iskola) és szülő vállalásait, amivel támogatják a cél elérését és a felek igényének teljesülését.
A tanulási szerződésre jellemző:
A kitűzött célokat minél specifikusabban és mérhetőbben kell megfogalmazni. Javasolt az OKR (Objectives and Key Results, azaz Cél és Kulcseredmények) vagy a SMART (Specific, Measurable, Achievable, Relevant, Time-bound, azaz Specifikus, Mérhető, Elérhető, Releváns és Időhöz kötött) technika alkalmazása, hogy minél specifikusabb, teljesíthetőbb, tervezhetőbb és könnyen mérhető célokat tűzzenek ki.
A kitűzött célokban való megállapodást követően, megállapodást kell kötni arról is, hogy ki és mit tesz azért, hogy a gyerek a célokat elérje.
A mentor a teljes tanulóközösséget (a többi tanárt, a közösséget) képviseli a megállapodás során.
A tanulási szerződést néha hívjuk megállapodásnak is. A megállapodás és szerződés szavakat az iskola szinonimának tekinti. A learning contract az önirányított tanulást hangsúlyozó felnőttképzéssel foglalkozó irodalomban bevett szakkifejezés már a 80-as évektől (Knowles, 1977).
Egy másik szakterületen, a pszichoterápiás munkában a terápiás szerződések megkötésekor a közös munka kereteinek kialakítását és fenntarthatóságát hangsúlyozzák (Perczel, 2009). Erre is utalunk a tanulási szerződés elnevezéssel. És van, amikor a hármas szerződés kifejezést használjuk, hangsúlyozva, hogy mind a három szereplőnek, gyereknek, tanárnak és szülőnek elfogadhatónak kell tartania a szerződés tartalmát.