# Visszajelzés, értékelés

Ahhoz, hogy hatékony legyen a tanulás, fejlődés, fontos, hogy a gyerekek, tanárok és szülők is tudják, hogy

  1. hol tart most a gyerek, mit tud most,

  2. hova akar vagy kell eljutni, azaz, mi a célja,

  3. mi kell ahhoz, hogy elérje a célját.

Ezek mellett mindenkinek hinnie kell abban, hogy odafigyeléssel, gyakorlással a gyerek meg tud tanulni egy konkrét dolgot. Fontos, hogy magas legyen a gyerekek énhatékonysága, erős legyen az önbizalmuk, és nem szabad félniük a hibázástól, a nem-tudástól, mert a tanulás első lépése, hogy elfogadjuk, hogy valamit nem tudunk. Azaz fontos, hogy fejlődésfókuszú legyen gondolkodásuk (growth mindset) (Dweck, 2006), azaz

  1. hinniük kell, hogy el tudják érni a céljukat.

A visszajelzés, értékelés akkor jó és hasznos, azaz hatékony, ha ebben a négy dologban segít. Mai tudásunk szerint ehhez:

  • Rendszeresen visszajelzést kell kapniuk és adniuk.

  • A tanulási céloknak és visszajelzéseknek minél specifikusabbaknak kell lenniük azaz például ne a 8. osztályos matematikatudást értékeljük, hanem hogy mennyire képes valaki fagráfokat használni feladatmegoldások során. (Ez a konkrét példa a matematika tantárgy egyik tanulási eredménye.)

  • A „hol tartok most" diagnózisnak mindig cselekvésre, viselkedésre kell vonatkoznia. Ne az legyen a visszajelzés, hogy „ügyes vagy egyenletekből", hanem hogy „gyorsan és pontosan oldottad meg a 4 egyenletet". A legjobb, amikor a visszajelzés konkrét megfigyelésen alapul, és tudni, hogy mikor, hol történt az eset: „amikor társaiddal Minecraftban házat építettél, akkor pontosan kiszámoltad a ház területét".

  • Ha a cél nem a mások legyőzése, akkor a visszajelzés se tartalmazzon olyan állítást, ami másokkal való összehasonlítást tartalmaz (így kerüljük a tehetség szót is, aminek bevett definíciója szerint az átlagnál jobb képesség). A mások szintjéhez hasonlított szint felmérése akkor (és csak akkor) fontos, amikor a cél egy versenyszituációban jó eredményt elérni.

  • A gyerek legyen részese a visszajelzésnek, ő is értékelje saját munkáját. Így fejlődik a metakogníciója. Értse, tudja, hogy miért és mire vonatkozik a visszajelzés.

  • A visszajelzésnek transzparensen hatással kell lennie a tanulásszervezésre. Legyen része a folyamatnak, és a gyerek, tanár és a szülő is értse, hogy a visszajelzés alapján mit és hogyan csinálunk másképp.

# Az értékelő táblázatok

A Budapest School visszajelzéseinek sokkal részletesebbeknek kell lenniük, mint azt a tantárgyi érdemjegyek és osztályzatok lehetővé teszik, ezért az érdemjegyek helyett a iskola értékelő táblázatokat (angolul rubric) alkalmaz. Az értékelő táblázatban szerepelnek az értékelés szempontjai és szempontonkénti szintek, rövid leírásokkal. Ezek alapján a gyerekek maguk is láthatják, hogy hol tartanak, hogyan javíthatnak még a munkájukon. A táblázatok formája minden visszajelzés esetén (értsd modulonként, célonként) változtatható.

# Többszintű visszajelzés

A Budapest School-iskolákban a gyerekek többféle visszajelzést kapnak.

  1. Minden modul elvégzése után a modul céljai, témája, fókusza alapján a gyerekek többszempontú, értékelő--táblázatos visszajelzést kapnak a tanulásukról, alkotásaikról, eredményeikről, fejlődésükről és viselkedésükről. Ez a modulzáró visszajelzés.

  2. Trimeszter végén a gyererekek nemcsak a lezárult modulokról kapnak visszajelzést, hanem egy összegzést az elmúlt három hónapos időszakról is. Ebben a trimeszterzáró visszajelzésben a gyerekek visszajelzést kapnak arról,

    1. hogy általában hogyan haladtak a tanulási és saját célok felé;
    2. hogyan vannak a közösségben, hogyan érzik magukat az iskolában;
    3. milyen a kapcsolata mentorával;
    4. és mennyire boldogulnak az önálló tanulás kihívásaival.

TODO: van most bármi szummatív?

Ennek része, hogy a tantárgyi tanulási eredmények alapján hogyan haladt a gyerek a tantárgyakhoz tartozó követelmények teljesítésében. Ennek részletes leírását az évfolyamok, osztályzatok, bizonyítvány fejezet tárgyalja.

# Értékelés nyelvezete

Fontos alapelv, hogy minél inkább a folyamatot, cselekvést jutalmazzuk, értékeljük. Tehát arra fókuszáljunk, hogy mit csinált a gyerek, és ne arra, hogy milyen a gyerek. Azokra a viselkedésmintákra adjunk megerősítő visszajelzést, amelyeket látni szeretnénk a gyerekben később. Lehetőleg kerüljük a statikus jellemzőkre, személyiségjegyekre vonatkozó értékelést. Így nem azt mondjuk, hogy „mindig jó vagy matekból", hanem, hogy „kitartóan és odafigyelve oldottad meg a feladatot".

Álljon itt néhány példa cselekvésre vonatkozó visszajelzésre.

  • Fantasztikus, ma egy nagy kihívást választottál!

  • Bátran vállaltad a rizikót!

  • Nagyon jó! Tényleg sokat próbálgattad.

  • Kitartóan csináltad, erre nagyon büszke vagyok!

  • De jó, valami újat próbáltál ki ma!

  • Köszönöm, hogy ma valakinek segítettél.

  • Nagyon nagy öröm látni a haladásodat!

  • Ne feledd, mindannyian tudunk a hibáinkból tanulni. Örüljünk annak, hogy ma valamit jobban tudunk, mint előtte.

  • Hú, egy nehéz feladatot oldottál meg!

  • Szép munka! Kipróbáltál egy másik módszert.

Az iskolában történő folyamatos visszajelzés a mindennapok része.

Utolsó modosítás: 8/11/2022, 11:29:15 AM