# Sárga, narancs, piros riasztás

A BPS tanulóközösségek bonyolult rendszerként működnek. A tanulóközösség tagjai, a gyerekek, tanárok, szülők, környezet kölcsönhatásban vannak egymással: egyikünk tettei kihatnak a többiekre. Az, hogy egy gyerek hogyan viselkedik a csoportban az úgyanúgy függ a személyiségétől, képességeitől és a csoport, a többi gyerek és a tanárok működésétől is. Vannak, olyan nehézségek, konfliktusok, feszültségek amikor úgy érzi valamelyik csapattag, hogy tenni kell valamit, mert a helyzet sokáig nem tartható. Ilyenkor RIASZTÁST küldd az érintetetteknek.

Mikre is gondolunk?

• Abony zavarja a többieket a foglalkozáson, mert eltereli a figyelmet.
• Cecil állandóan cukkolja, zaklatja a társait. Bántó, sértő megjegyzéseket tesz.
• Armand kirántja társa kezéből az ollót, nem kéri el, és nem tud várni.
• Barka nem képes a többiekkel haladni a matekórán. Nem zavar senkit és nagyon édes, amikor bámul ki az ablakon. Látjuk rajta, hogy egyre szomorúbb a szeme, és már olyanokat mond, hogy "én nem vagyok jó matekból".
• Kinga jól érzi magát a BPS-ben, de szülei régóta elégedtelenek és néha kiabálnak a tanárokkal, agresszív emaileket küldenek.

Példák jól mutatják, hogy a nehézségeknek mindig több oka van, eltérő hátterűek lehetnek.

• Amikor Abony számára érdekesebb a foglalkozás, vagy kevesebb gyerek van a foglalkozáson, akkor Abony nagyon el tud mélyülni. Abonynak egyébként a foglalkozás előtti sport sokat segít.

• Cecil apukája épp elköltözött. Régebben Cecil mindig a konfliktus-elsimító volt. Valószínűleg ez sem segít most, mert hiányzik neki a törődés. Cecil legjobb barátja elment az iskolából mert külföldre költöztek, és az sem jó, hogy Cecil kedvenc tanára elment egy nagy céghez dolgozni.

• Armand nem bírja, ha várnia kell. Ha több olló lenne az iskolában, akkor ez a konfliktus nem lenne. És egyébként Armand egyébként tudná az indulatkezelésén javítani.

• Barka Hollandiából költözött haza egy éve. Felmerült, hogy valami alap részképesség rendellenessége van, amit nem vizsgáltak sose. Nem segít, hogy hollandul tanulta a matekot.

• Kinga ugyan saját céljai szerint halad a tanulásban, de szülei nem ismerik még eléggé a BPS módszereit, vagy kevéssé tudnak azonosulni azokkal. Úgy érzik, hogy nem teljesülnek elvárásaik vagy más iskolákban jobban tanulnak a gyerekek. Félnek, hogy gyermekük lemarad a tanulásban és erről már többször beszéltek a tanárokkal, de eddig nem kaptak számukra megnyugtató választ.

Abony, Cecil, Armand, Barka és Kinga példája mutatja, hogy bár ők a főszereplők a történetben sok dolog együttállása okozza a problémákat. Ezen gyerekek helyzete a csoportban intervenciót kíván. Valamit tenni kell, mert se nekik, se a társainak, se a tanároknak nem tesz jót hogy mindig helyzetben vannak. Olyan tüneteket látunk, amik az ő fejlődésükre, vagy a közösségre negatív hatással vannak. Tehát ezekkel foglalkozni kell, több figyelmet kell fordítani rájuk.

A legrosszabb, ami történhet, hogy különböző okokból nem lépünk, nem változtatunk, nem próbálunk ki intervenciókat és a helyzet csak romlik és romlik. Már a többiek érzelmi, fizikai biztonsága vagy tanulása veszélyben van, a tanárok is a tehetetlenség és bűntudat miatt vesztenek motivációjukból és a szülők is csak az elveszettséget érzik. Alapelv: problémák maguktól nem oldódnak meg.

A jó példák sora viszont hosszú: több esetben sikerült külső szakértő bevonásával a napi működés egyszerű változtatásával eredményt elérni, vagy van, hogy egy hosszabb terápia segített. Van, amikor kiderült, hogy gyógyszer segít neurológiai problémákon. A napirend megváltoztatása vagy a csoportok összetételének megváltoztatása is segített már más helyzetekben. Előfordult, hogy átmeneti időszakra egy adott gyerekhez dedikált „shadow teacher" (plusz tanár) kellett a nehéz helyzetek megoldásához.

Van, amikor arra az álláspontra jutunk, hogy itt és most a tanárok, az iskola nem tud segíteni. Ilyenkor a családokon az új környezet eddig mindig segített.

Ezért határoztuk el Budapest School szinten, hogy kialakítunk egy folyamatot, aminek segítségével már az elején fel tudjuk ismerni a feszültséget, lépéseket tehetünk, hogy a helyzet javuljon és azt is fel tudjuk ismerni, hogy mikor jutunk el oda, hogy már nem tudunk érdemben együttműködni. Ezt a folyamatot hívjuk: piros-sárga-narancs riasztásnak.

# Folyamat röviden

A lényeg, hogy tegyünk valamit a szituáció javítása érdekében. Amikor a tanárok úgy érzik, hogy "valami van", akkor minden szituációt a következő kategóriákba sorolnak:

1. Sárga: oda kell figyelnünk, legyen utánkövetés, esetleg ajánlott diagnózisok.
2. Narancssárga: Előfordultak olyan esetek, ami a közösséget zavarja.
3. Piros: többször előfordult, hogy a közösséget kár érte. Intervenciót kell alkalmazni és kiértékelni. Határidőhöz kötött, hogy a többiek kára limitált legyen.

Fontos, hogy a riasztásról a szülő is, és 12 év felett a gyerek is tudjon. Az intervenciókat közösen kell kialakítaniuk. A gyerek mentortanárának a feladata a folyamatot végigvinni, az érintetetteket (stake holder) bevonni.

# Nem lesz címkézés, önbeteljesítő jóslat

Mindent meg kell tennünk azért, hogy mindenki értse: a jelenlegi helyzet, állapot okozta a riasztást, és nem a gyerek. A gyerek „furcsa" viselkedése az ő képességeinek, vágyainak és a környezet képességeinek és vágyainak eltéréséből adódik. Nem a gyerek személyisége, nem megváltoztathatlan adottságokról beszélünk, hanem magunkról. Pont azért cselekszünk, mert hiszünk a változásban.

# Tehát most kirúgják a gyerekem

Amikor nem tudjuk feloldani a konfliktust, a gyerek és a közösség diszkonfort érzését, akkor a végső esetben el kell, hogy szakadjunk egymástól, szakítunk. Nem tudunk együtt dolgozni és ez hosszútávon valószínűleg mindenkinek jó lesz. Ne tekintsd ez a gyereked jellemzésének. Az, hogy valaki egy iskolát elhagy, az nagyon stigmatizált még ma is. Pedig csak lehet, hogy jobb helyet keresel neki. (Régen az váltott csak iskolát, aki problémás volt. Ez volt a kultúra, hogy jó gyerek mindig ugyanabba az iskolába jár. Ebben az időben mindenkinek egy munkahelye volt egész életében.)

Ha nem tetszik az úszóedző, akkor újat keresel, ha nem fejlődik eleget egy felnőtt egy munkahelyen, akkor vált. Hát mi is így gondolunk a gyerekeinkre: az a dolgunk, hogy olyan helyen legyenek, ahol boldogak, hatékonyak és egészségesek tudnak ma lenni. Ha ez nem az a csoport, ahol most van, akkor váltani érdemes.

# Mikor vannak riasztások

1. Amikor a közösség érzelmi, fizikai biztonsága vagy fejlődése veszélybe kerül. Ezt az iskola bármelyik tanára megállapíthatja.

2. Vagy, amikor a tanárok figyelmét, munkáját egy gyerekhez köthető esetek aránytalanul elviszik. Szintén a tanároktól jön a jelzés.

3. Egy gyerek az iskolán kívül veszélybe kerül. Tanárok, gyerek vagy a szülők valamelyikétől jön a jelzést.

4. Egy gyerek viselkedése önveszélyes. Tanárok vagy a szülőtől jön a jelzés.

5. Gyerek nem érzi jól magát, nem fejlődik úgy, ahogy szeretne. Szülőktől vagy a gyerektől jön a jelzés.

# Fokozatok

Háromféle esetet különböztetünk meg

1. Amikor sárga, elsőfokú jelzést küldesz a szülőnek, akkor a gyerek viselkedése nyugtalanít vagy éppen néhányszor zavar és hogy az a megérzésed, hogy a gyereket külön vizsgálatra, fejlesztére kéne vinni, mert nem tudjuk neki megadni, amire szüksége van. Vagy valamilyen más intervencióra van szükség (korábban feküdjön le,kevesebb videójátékot játszon). Ilyen általában, amikor a gyerek kiesik a foglalkozásokból, láthatólag nehezen kezeli frusztrációját vagy épp a mozgáskoordinációján látszik, hogy valami egyénire van szüksége.

2. Narancssárga riasztásnak hívjuk, amikor már néhány esetben olyan is előfordult, ami a közösség többi vagy saját magára hosszútávon veszélyesnek tűnik.

3. Súlyos esetben a piros, harmadfokú jelzést küldöd, amikor már a gyerek viselkedése a saját vagy többiek érzelmi és fizikai biztonságára ártalmas, és/vagy a csoport munkáját annyira megnehezíti, hogy azt te már nem tudod vállalni.

	Sárga	Narancs	Piros
Fő üzenet	Intervenciót javaslunk	Intervencióban megállapodunk	Helyzet elfogadhatatlan, ha nincs változás, akkor ki kell lépni. Intervenció a maradás feltéte
Megállapodás	Tanár informálja a szülőt	Tanár és a szülő megállapodást köt	Tanár és a szülő megállapodást köt
Follow up	1 hónap múlva emailben ír a szülő az internencióról	Max 4 hetente konzultáció a szülőkkel.	Max 2 heti konzultáció. Javasolt heti progress a gyerek viselkedéséről (tanár írja), az intervencióról (szülő írja)
Intervenciók általában	Egyéni kivizsgálás, fejlesztés, otthoni feladatok	Egyéni kivizsgálás, fejlesztés, otthoni feladatok	Shadow teacher, terápia, szakszolgálat, félnap
Felelős nyomonkövetésre	Mentor tanár	Mentor tanár	Operátor
Informáltak	Tanárcsapat	Tanárcsapat	Tanárcsapat + központ (a.k.a. Gábor)

# Folyamat

Minden tanulóközösségnek van egy Sárga-Narancs-Piros riasztás felelőse. Aki azért felel, hogy a tanárcsapat kéthavonta átbeszélje, hogy van-e gyerek sárga, naracs vagy piros szinten. Ennek megtörténtét a felelősnek dokumentálni kell. Az is ok, ha 34 másodperc alatt megbeszélik hogy nincs semmi különös szitu. És az is ok, hogyha vita alakul ki egy gyerek miatt.

# Ki és hogyan jelez

A riasztásról a tanárcsapat, a szülő vagy tizenkét év felett a gyerek dönthet. Tanárcsapat esetén mindekinek hozzá kell járulnia a riasztáshoz. Azaz bárki, mondhatja, hogy szerintem a Cecilnél naracssárga a szitú, meg kell állapodnunk a tanárokkal és szülőkkel közös intervencióban.

# Jelzések küldése - személyes és írásban

Jelzés (signal) küldésekor a legjobb protokol, amit gyakorlatunk alapján kialakítottunk

1. Leírod a dolgokat, hűvös fejjel. Még talán meg is beszéled másokkal.
2. Személyes találkozót kérsz a szülőtől.
3. Ahol hűvősen, tárgyilagosan elmondod a dolgot. Azonnal belevágsz, a találkozó elején, hogy ne menjen el az idő smalltalkkal
4. A találkozó közben a szülő észrevételeit jegyzeteled. Ezt az eredeti dokumentumba beteszed.
5. A találkozó után 6 órán belül elküldöd, az eredeti dokumentumot.

Miért így? Mert jobb előre összeszedni a mondandódat. Mert a nehéz szituációk átbeszélése közben fontos részletek kimaradhatnak és a másik fél sokszor másra emlékszik.

# Megállapodás

Narancssárga és piros szituációk esetén megállapodást kell kötni a szülőkkel intervenciókról. A megállapodásnak ki kell terjedni a vállalásokra, azaz, hogy ki mit tesz. És határidőre: mikor és hogyan követik nyomon a felek a fejlődsét illetve piros esetben meddig tudnak a hatásra várni.

# Retrospektív

Minden piros jelzésses eset feloldása után egy post mortem retrospektívet kell tartania a tanároknak a BPS Lab (fenntartó) egyik képviselőjével, hogy az esetből mit tudunk tanulni.